Ha valaki a tej bármelyik összetevőjére érzékeny, akkor ez a sajtnál többnyire fokozottan érvényes. Hiszen a sajt nem más, mint alapvetően az a szárazanyag, ami a tejben is van, a víz mellett. A tej kb. 90%-ban víz, a maradék anyagból készül a sajt.
Leginkább a koncentrált mivolta, különösen a tejfehérjék és a sok telített zsír teszik nehezen emészthetővé a sajtot. Minden negatívum tehát, amit a tejtermékekről tudhatunk, sokak legnagyobb bánatára a sajtra még inkább igazak. A magyar tejipar 80-as évekbeli szlogenje, a „Tej: élet, erő, egészség” a modern természetgyógyász orvosok kutatásai szerint nem igazán érvényes már. Ez egyre több emberben tudatosul.
Ezért is kell a tejtermékek kereskedelmében érdekelt vállalatoknak ma újabb kampányhadjáratba fogniuk. Hiába azonban a reklám, újabb és újabb betegségeknek a tejfogyasztással való összefüggésére derül fény. Ha a tünetek szemmel láthatóak, vagy fájdalmasak, a betegek sokkal könnyebben fordulnak az alternatívák felé. Szerencsére egyre több orvos is tisztában van az állati tejtermékek fogyasztására visszavezethető, „allergiának” elnevezett tünetegyüttes valódi okaival.
Tehát vannak, akik egyszerűen leszoknak a tejtermékekről, de a legtöbb ember annyira megszokta étrendjét, hogy növényi helyettesítőkre van szüksége. Ilyen esetben van, akinek az enyhén más ízvilág jelent gondot. Ha elég erősek az „allergia” tünetei, akkor pár év után ezek a leheletnyi ízkülönbségek eltűnnek, sőt átfordulnak. Jelen cikk írója súlyos tejallergiából gyógyult meg pár hónap alatt, mikor is mindenestül elhagyta a tejtermékek fogyasztását. Ez tizenkét évvel ezelőtt történt. Akkoriban nem igazán léteztek a tejtermékek helyettesítésére alkalmas növényi termékek. Ma viszont válogathatunk is a bioboltok polcain.
Még ha sokan át is állnak, a sajt egyik fő gyengéje az egykori „tejfüggőknek”. Ez sajnos saját tapasztalat is. Valamiért a sajtot a legnehezebb elhagyni. Holott, mivel koncentrált tejtermékkel van dolgunk, ha minden mást el is hagytunk és csak néha-néha fogyasztunk is sajtot, az allergiás tünetek megmaradhatnak. Ez olyan gyakori jelenség, hogy tejallergiásoknál végzett felmérés szerint, gyakran önmaguk előtt is titkolva, de minden harmadik embernél megjelenhetnek.
Mi lehet az állati eredetű sajtban, ami ezt a függőségig menő ragaszkodást okozza? Mit lehet ezzel kezdeni? A magyarázat egyszerű: a sajt ugyanis nyomokban morfint tartalmazhat. Már a múlt évszázad nyolcvanas éveiben igazolták, hogy a sajt kis mennyiségben tartalmazhat morfint, a mákgubóból származó ismert anyagot. A morfint az orvostudomány tűrhetetlen fájdalom csillapítására használja, de euforizáló hatása is van, kábítószerként tartják nyilván. Eli Hazum és munkatársai a Wellcome Research Laboratoiresnél már 1981-ben igazolták a morfin jelenlétét a sajtokban. Vizsgálódásaikból kiderült, hogy a mák alkaloidája a tehéntejben és az anyatejben is kimutatható. Ez utóbbiról a szakemberek úgy vélik, szerepe van az anya-csecsemő kötődés kialakulásában. Ezen felül a tejben található egy kazein nevű fehérje, ami kazomorfinná bomlik le, és amelynek szintén hasonló hatása van. A sajtokban a kazein feldúsul, így érthető, hogy a hatása is erősebb. Az úttörő felfedezés óta több kutatás is igazolta, hogy a sajtokban csekély mennyiségű kábító hatású anyag található.
A növényi sajtok az tejmentes étrendre való átállás egyik legnagyobb segítői, kedvelt, ízletes alternatívák lehetnek így. Léteznek szója és keményítő alapúak is. A növényi sajtoknál a készítők hosszú ideig tartó kísérletezéssel igyekeztek a már meglévő, közismert sajttípusok ízvilágát és állagát létrehozni. A Violife növényi sajt család alapvetően keményítőből készül, ezért a szójaallergia lehetőségét is kizárja. Többnyire a bioboltok polcain, találhatunk füstölt és natúr változatot, az egykori mozarella megfelelőjét, illetve fűszeres, paradicsomos-bazsalikomos, olivás és paprikás ízesítésűt is. Ha valaki nem ehet állati tejtermékeket, akkor – az átállás után kis idővel, a tapasztalat alapján – a viofast sajtok a legteljesebb mértékben visszaadják a sajtélvezet minden elemét, mind ízben, állagban és a felhasználás módjaiban egyaránt!
Kőhegyi Attila
