A vegetáriánus konyha egyik fő alapanyaga a szója, mely alkalmas a hús, sajt és egyéb tejtermékek pótlására. Mára a laktózérzékenyek és a tisztán növényi étrenden élők is felfedezték maguknak ezt az értékes növényt és a belőle készített termékeket. Honnan ered? Hogyan történik felhasználása? Miért és hogyan érdemes fogyasztani? Ebből szeretnénk ízelítőt adni.
A szójabab (Glycine max) egy Kelet-Ázsiában honos, széles körben termesztett hüvelyes zöldségnövény. Kínában már több mint 4000 éve használják takarmányozásra és emberi fogyasztásra. Európában a 18.században kezdett meghonosodni ez a babféle, amelynek felhasználása igen változatos. A magokból értékes étkezési olajat sajtolnak, illetve lisztet készítenek belőle. Szójababból pelyhet és a darált hús kiváltására alkalmas szójagranulátumot is állítanak elő. A szójakocka, szójaszelet, szójafasírt szintén alkalmas a változatos, egészséges étrend kialakítására. Az erjesztett szójafehérjéből készül a szójasajt, a szójababkrém (miszo) és a szójatúró (tofu). A szójaszósz különleges ízesítő anyag, sótartalma miatt kiváltható vele a kősó (konyhasó) használata is.
A vízben felpuhított, majd megőrölt szójababból tejpótló szójatej készül, pörkölt magját pedig kávépótlóként használják. Otthoni csíráztatásra is alkalmas a szójabab, így egy tápanyagokban és vitaminokban bővelkedő, ízletes és élő alapanyagot nyerünk salátáinkhoz, köreteinkhez.
A hús és a tejtermékek fogyasztásának káros hatásaira számtalan tudományos kutatás, neves orvos hívta fel az emberek figyelmét. (Dr. J. H. Moyer, Dr. L. C. Mills, Dr. William Ellis, Dr. F. Oski, Dr. D. H. Calloway, Dr. G. M. Briggs., Dr. C. L. Thrash, Dr. R. S. Goodheart..stb) A hús veszélyes hatásai közé sorolhatjuk a kutatók szerint, hogy fogyasztása elősegíti az agyvérzést, zsírmáj kialakulását,szívelégtelenséget, köszvényt, rákot, érelmeszesedést, infarktust, epekövet, trombózist, reumát, isiászt. Ezek mellett morális, gazdasági, környezetvédelmi szempontok tucatjaival folytathatnánk a sort. Az Amerikai Orvosok Egyesületének hivatalos szaklapja szerint az állati tejfogyasztásra vezethetők vissza az alábbi betegségek: vesekőképződés, felszívódási zavarok, hasmenés, vashiányos vérszegénység stb.
"A teljesen vegetárius étrenden élőknek jelentősen csökken a vérkoleszterol szintjük, viszonyítva a laktovegetárius vagy nem vegetárius étrendűekhez." – Dr. J. H. Moyer
Számos értekezés és kutatási eredmény érhető el az állati tej zsírja és fehérjéi által kiváltott betegségekről, az emberi szervezet számára nem megfelelő vitamin és ásványi-anyag tartalmáról, migrént okozó, rákkeltő hatásáról.
A nem génkezelt, természetes és bio szójatermékek mérsékelt és változatos fogyasztásánál nem kell számítanunk a fenti mellékhatásokra! Attól sem kell tartanunk, hogy szervezetünk ne jutna megfelelő mennyiségű fehérjéhez. Ugyanakkor a vegyes étrend esetében a természetgyógyász-orvosok szerint az egyik legnagyobb probléma a túlzott fehérje bevitel, ezért a cikkben említett pozitív állítások a szójáról csak akkor állják meg helyüket, ha ugyan rendszeresen, de mértékkel fogyasztjuk őket. A szója a növények között kiemelkedően nagy mennyiségű, és jó biológiai értékű fehérjét (36-41 g/100 g) tartalmaz. Aminosav összetétele alapján biológiailag majdnem teljes értékű fehérjének tekinthető, mivel a legfontosabb aminosavak megtalálhatók benne. Nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, amely miatt a csontritkulás megelőzésében is szerepet játszik. Cink, A-vitamin, E-vitamin, K-vitamin, B-vitamin, főleg B12-vitamin forrás. Sok benne a sejtmembrán felépítésében, és különösen az agy és a máj működésében fontos szerepet játszó lecitin, foszfatidilkolin és foszfatidilszerin.
A szénhidrátot elsősorban keményítő formájában tartalmazza. A szója növényi zsírban gazdag, de koleszterint nem tartalmaz! Értékes telítetlen zsírsav- (linolsav) és lecitin tartalmánál fogva ajánlott szív-, és érrendszeri betegségben szenvedők számára. Magas koleszterin szintű betegek is fogyaszthatják. Fitoösztrogén tartalma a menopauza tüneteit enyhíti. A fitoösztrogének továbbá segítik a szervezet védelmi rendszerét. Növelik a daganatos sejtek ellen küzdő fehérvérsejtek aktivitását és csökkentik a szabad gyökök szintjét.
A szójaételek rostban gazdagok, pozitívan hatnak a gyomorműködésére, fogyókúra alatt is alkalmazhatóak.
Kőhegyi Attila, Takáts Kriszta
